December 21-e van a naptáron és hétfő. Mindenki igyekszik beszerezni a karácsonyi ajándékot, de a srácok nem ezt teszik és útnak indulnak a szentesi életbe, mivel Boldi megünnepelné az egyik vizsgajegyét. Magával invitálja két pajtását is, Golyót meg Tomit. A történet innen indul, jó szórakozást!

MSN-en hárman beszélgetnek egy közös panelbe és Boldi feldobja az ötletet:
- Gyerünk el valahova inni!
- De hova? - így hangzik Golyótól a válasz.
- Hát az Old Manbe.
- Mikor legyen találkozó? - érdeklődik Tomi.
- 20:15-kor az Old Man előtt.
- Rendben.
Így is történik minden Golyó és Tomi a Kossuth tér parkolójában találkozik és onnan mennek le az Old Manbe. Amikor odaérnek látják, hogy Boldizsár koma már bent ül a sarokba és issza a jól megérdemelt sörik. A két gringó betoppan az ajtón és illedelmesen köszönnek a pultos hölgynek és a többieknek. Kezet fognak egymással a bajtársak, majd Golyó felvet egy ötletet:
- Baszd meg Boldizsár, üljünk át az ajtó mellé, mert ott látunk mindenkit!
Már pakolnak is át, majd miután elfoglalják a helyüket, Golyó is ki kér magának egy Arany Ászokot. Közben megy a nagy beszélgetés. Szóba került sok minden, de a külvilággal nem is foglalkoznak, senkihez egy szót sem szólnak. Majd egy igen ittas ember odafordul Boldihoz, aki addig végig háttal ült az egész Old Mannek.
- Te kötöszködsz a haverommal? - hangzik a kérdés.
- Én? Biztos nem. - védekezik Boldi.
- Ne kötöszködj a haverommal, mert baj lesz.
Boldizsár és a többiek értetlenkednek, hogy miért pont abba az emberbe kötnek bele, aki Szentes legcsendesebb embere címét is kaphatná. Golyó és Tomi, közben azt hiszik, hogy ez csak valami vicc és nevetnek, de a részeg emberkének ez nem tetszik és Tomit pécézi ki magának.
- Ne röhögj a képembe te kis takony! - erősködik az egyén.
Közben Golyó is mondja, hogy semmit nem csináltak és hogy hagyja őket békén, de ekkor a karakter egy igen lassú ütést próbál mérni "blogkirály" felé, de ő ez elől könnyedén elhajol. Majd már nagyjából sikerül kitessékelni az "úriembert", amikor az az ajtóból visszaszól:
- Gyertek, meg lesztek b*szva!
- Lehet próbálkozni öreg! - unta meg az ócsárolást Tomi.
Több se kellett a részegesnek jött vissza, de ekkor már Tomi is felállt és lefogta az ittas kezeit, majd még tovább erősködött a szorításban is, ekkor Tomi fogta és ellökte. A "hínáros" és a mögötte lévő barátja a földre huppant a reklámtáblát magukkal rántva, mint Dugonics Titusz a törököt.
Majd mikor valahogyan sikerült felállni, az addig békésen nyerőgépező Kredit bá'-t találta meg, aki a maga rutinjálva tiporta szavaival a földbe ellenfelét. A pultosnő ezután kitessékelte a balhést, aki fogta magát és eltekert.
- Igyunk még egy sört. - javalotta Golyó.
Így is tettek, ittak még egyet, és hogy milyen jól tették az később bizonyosodott be.
Közben az ittas barátja próbált minket békíteni, hogy nyugodjon meg, igaz mi addig sem voltunk idegesek. De ő a békítőszerepkörben feszengett és Joshi Bharat próbált lenni. A pultnál ezután a Soldier kötöszködött a pultossal, többet nem tudni, hogy mit tett, de ezt megunva a pultos egy pohár vizet öntött a szemébe, majd kidobta, aki még visszajött, mint Columbo, de megint kidobták. Közben elfogyott a sör és úgy döntöttek a srácok, hogy továbbállnak az Akácos nevű helyiségbe.
Beültek hát a kocsiba és elindultak az Akácos felé, odaérve látták, hogy még van 20 perc papíron a zárásig. Bementek és kikérték a maguk sörét, közben meglátták, hogy a Hungerit-kupa egyik sztárja Szintiboy fűzte Pauline-t a Tökös, a török, az őr meg a nőből a csajt. A visszajáróból rádobtak a zenegépre és 5 számot kiválasztottak, de igazából az utolsóra indult el az élet. Ez a zene Nótár Mary Dollár című nótája volt. Itt kezdetét vette a mulatozás. Kocsmárosné Aranyvirág, Szintiboy és a gáréja táncra perdült, majd a srácok.
- Elfogyott a pénzünk - szólalt meg Golyó és Boldi.
- Nekem nem is volt - tromfolt Tomi.
- Ugorjunk el, veszek ki az ATM-ből - szólt Golyó.
El is ugrottak a srácok, de olyan gyorsak voltak, hogy Boldi észre se vette szinte.
- Már itt is vagytok, hisz még csak most mentetek el.
- Nem szarral gurígázunk - jött a válasz.
A mulatozás folyt tovább, legalább egy 15 szám még lement, amikor Tomi az órájára pillantott
- 23:15, pedig 10-kor van zárás elvileg.
- És még ki se dobtak minket - csodálkozott Boldizsár.
De ez volt az utolsó szám, és így a fiúk megitták a maradék italt és elindultak haza, de kocsmáros nő még megszóltatatta őket
- Gyertek máskor is, meg szilveszterkor is lesz a törzsvendégeknek mulatozás.
- De mi nem vagyunk azok - mondták a tényeket a fiúk.
- De ti jöhettek akkoris, mert tudjátok a járást.
Csodálkoztak egy sort a srácok, majd Szintiboyjal és egy másik kanpival kezet fogtak és távoztak a helyszínről. A kocsiban ülve elemezték az aznap este történteket és megállapították, hogy jó volt ez az este és hogy EZ CSAK EGY HÉTFŐI NAP VOLT!

Ahogy a kommunista mesék végződnek: Aki nem hiszi, annak utána járunk!!!